Pedig - legyünk őszinték - ez nem a könyvelő feladata lenne, hiszen a vállalkozás tagjainak és vezető tisztségviselőinek a felelőssége kellene, hogy legyen a cég törvényességi keretek között való működtetése. S ez még sokszor akkor is így van, ha a könyvelő (előrelátó módon) a könyvelési szerződésében kiköti, hogy ezek a feladatok nem tartoznak a könyvelő által elvállalt munkák közé, nem is beszélve a kérdésekhez kapcsolódó felelősségről. Mindennek ellenére, s általában a könyvelők - gondos anyuka módjára - figyelnek a cégeikre, s jogban szerzett jártasságuk, tapasztalatik, ismereteik alapján sokszor helyettesítik a jogászt, az ügyvédet. (Azt már csak igazán zárójelben jegyzem meg, hogy még az is előfordul, hogy egy ügyvéd által írt anyagot, szerződést - a számviteli és adózási aspektusok alapján - a könyvelők javítanak ki, vagy próbálják meg adózás szempontjából elfogadhatóvá tenni. S továbbra is csak zárójelben: ezért a könyvelők általában nem kérnek, s nem kapnak külön díjazást; a cégeikért teszik, s azért, hogy később egy esetleges ellenőrzésnél az adóhatóság előtt is felvállalható legyen az ügylet...)

De ami miatt ebbe a morfondírozásba kezdtem ... A beszámolók elfogadásakor a társaság tagjainak vizsgálniuk kell a társaság saját tőkéjét. (... már ha a társaság tagjai tudják, hogy mi is az a "saját tőke" ...) s ha fellépne az ún. "alultőkésítettség", akkor meg kellene tenni a szükséges lépéseket. Bizony, ez a szituáció ebben a nehéz gazdasági helyzetben egyre több vállalkozást érinthet.
Mi is ez az ún."alultőkésítettség"? A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV törvény 51. § a következőket mondja ki:

"(1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

(2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. "

Visszatérve az bevezető gondolatmenetéhez, hogy ha a beszámoló elfogadásakor nincs jelen ügyvéd (vagy ő nem hívja fel erre a figyelmet), illetve ha a tulajdonosok nem rendelkeznek ezen szabály ismeretével, akkor bizony a könyvelőnek kell(ene) a vállalkozást informálni arról, milyen veszélyeket rejthet a nem megfelelő saját tőke, illetve mit lehet tenni a helyzet megoldására.

S még egy gondolat: e veszélyek ismertetése során ellenérvként azt nem szabad elfogadni, hogy eddig ezzel a kérdéskörrel nem foglalkozott a cégbíróság. Lehet, hogy a kedves ügyfél még találkozott ilyen esettel az elmúlt időszakban, de a gyakorlatban már - igaz a cégbíró vérmérsékletétől függően - egyre gyakrabban indulnak eljárások a törvényességi felügyelet keretében. S a mai technika mellett - állami szervek összekötött adatállománya, illetve a beszámolók elektronikus közzététele révén - már tényleg csak egy gombnyomássá vált például az "alultőkésített" cégek kiszűrése.