Cafeteria dilemmák I. – Elfogyott a 200 ezer?

A cafeteria rendszer bevezetése lehet a gyógyír a szigorúbb szabályokra

P. Király Ágnes, okleveles adószakértő vagyok, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője. Az 5percAdó megújult stábjában a béren kívüli juttatásokkal és a cafeteria rendszer működtetésével kapcsolatos tudnivalókra, tennivalókra is külön figyelmet fordítunk. Mint minden évben, 2015-ben is vannak ezen a területen olyan szabályváltozások, amelyek a könyvelőknek, bérszámfejtőknek jelentenek új feladatokat.

Kezdjük a vállalkozások számára leginkább zsebbevágó változással. Sok cég január óta rutinból a tavaly megszokott juttatásokat adja a munkavállalóknak. Ezek között a leggyakoribbak az Étkezési Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet, az önkéntes pénztárak és a SZÉP kártya. Többen most eszméltek rá, hogy mivel év elején kiadták az éves helyi bérletet, máris felélték az új szabályozás szerinti 200 ezres keretet.

Az Szja törvény 71. § szerinti béren kívüli juttatásokra a törvény 70. §-a összességében 450 ezer forintos rekreációs keretet szab éves szinten. Ezen belül azonban van egy belső korlát is, amely szerint ugyanezen juttatásokra a SZÉP kártya kivételével az éves keret 200 ezer forint. Ez az a nettó juttatási érték, amelyre a kedvezményes 35,7% közteher vonatkozik. Ezen felül már a magasabb, 51,17% közterhet kell fizetnie a munkáltatónak.

A tavalyi 500 ezres korlát viszonylag kevés céget és munkavállalót érintett, hiszen sok helyen alacsonyabb értékű juttatások vannak. Hasonló helyzet várható az idén a 450 ezres rekreációs kerettel, de a 200 ezer már sokkal többeket érint.

Az éves bérlet példájából kiindulva, ha tegyük fel a munkáltató havi 10 ezer forint egészségpénztári hozzájárulást és 8 ezer forint Erzsébet-utalványt ad a bérlet mellé, májusra már el is fogyasztotta a kedvezményes 200 ezres keretet. Amennyiben ezeket a juttatásokat adja továbbra is, a 200 ezer forint feletti összeg után a munkáltatónak minden hónapban meg kell fizetnie a különbözeti 13% Eho összegét.

Gyakori helyzet, hogy a vállalkozások HR szakemberei a könyvelő, bérszámfejtő kollegáktól várják a tanácsot, hogy milyen megoldással tartható a betervezett büdzsé, amelyben nem számoltak az extra közteherrel. A nemrég lezajlott Pécsi Pénzügyi Napok alkalmával is felvetődött ez a kérdés egy résztvevőtől a cafeteria témájú előadásom után.

Meggyőződésem szerint a juttatás menedzsment úgy finanszírozható a legbiztonságosabban, ha bruttó elszámolású cafeteria rendszert alakítunk ki. Ezzel a vállalkozás számára pontosan tervezhető a szükséges ráfordítás összegszerűsége, és annak éven belüli eloszlása is.

Mert hogyan is működik a bruttó elszámolás a cafeteriában? A módszer lényege, hogy a munkáltató a munkavállaló részére nem csak a rendelkezésére álló keretösszeget és a választható juttatásokat határozza meg, hanem a juttatásokhoz hozzárendel egy szorzószámot is, amely az adott juttatás közterhét fejezi ki. Ez a szorzószám más és más lesz, attól függően, hogy kedvezményes vagy magasabb közterhű, vagy esetleg adómentes juttatásról van szó. Megengedheti, hogy a kedvezményes korlátokat meghaladó értéket kérjen munkavállaló, azzal, hogy ennek a terhét is viseli a saját keretéből. Kérdés persze, hogy a juttatások csoportjára vonatkozó keretek (200/450) túllépésével járó plusz közterhet, amit nem lehet egy-egy juttatáshoz hozzárendelni, hogyan kalkuláljuk. Ehhez valóban szükséges némi informatikai segítség, de nem megoldhatatlan.

Mielőtt bárki arra gondolna, hogy ez a megoldás csak a munkáltatónak jó, vegyük sorra, mit nyerhet vele a munkavállaló.

Tegyük fel, hogy úgy válogatja össze a juttatásait, hogy ne lépjen túl semmilyen kedvezményes korlátot. Például, ha kihasználta a 200 ezres keretet az Erzsébet-utalvánnyal és helyi bérlettel, akkor SZÉP kártyát kér mellé szintén kedvezményesen. Így nem lesz többlet költsége, ugyanannyit kap, mint a nettó elszámolású rendszerben, ezzel még sokat nem nyert.

A munkavállalók adótervezése akkor lehet optimális, ha minél több adómentes juttatást tudnak igénybe venni a bruttó cafeteria keretből. Ez első lépésként természetesen szintén a munkáltatón múlik, hogy lehetővé teszi-e ezeknek a juttatásoknak a választását. Ebben a körben a sport és kultúra utalványok mellett érdemes gondolni a kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosításokra, a bölcsődei ellátás térítésére, és nem utolsósorban a vissza nem térítendő lakáscélú támogatásra. Ezekkel a lehetőségekkel a munkáltató nem csak elkerülheti a magasabb közteher fizetését a juttatások után, hanem még a kedvezményes közteher 35,7 százalékát is a dolgozó zsebében hagyja. A munkavállalónál ez az összeg valós jövedelem növekedésként jelenik meg.

A cafeteria rendszer kialakításával a munkavállalók nyeresége azonban csak részben pénzben kifejezhető. Azok, akik a rendelkezésükre álló keretösszeget igényeik, szükségleteik, fogyasztási szokásaik szerint saját döntésük alapján költhetik el, magasabbra értékelik a juttatásaikat. Ez pedig a munkáltató számára is hozzáadott értéket jelent a humánerőforrás gazdálkodásban.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!